Fontosabb fonetikai értékek forrásának megtekintése

A fonetikai értékek előfordulásának gyakorisága a sumer és az akkád (babilóni, asszír) nyelvű írásemlékekben eltérö. Ezért a Labat-nál a félkövérrel kiemelt első (akkád) fonetikai érték nem egyezik meg a leggyakoribb sumer szóval, vagy annak első tagjával.

Az indexek jelölése Labat szótárában: A=A<sub>1</sub>, Á=A<sub>2</sub>, À=A<sub>3</sub>, A<sub>4</sub>… stb.

A meglévő '''polifónia''' és a '''homofónia''' miatt egy jelhez több hangérték társul, illetve egy adott hangértékhez több, egymástól gyökeresen eltérő jelentés tartozik.  Szótárunkból – mely a Labat-szótár ömlesztett szócikkeit külön-külön sorokba rendezi – az is megállapítható, hogy az egyes fonetikai (hangtani) értékek sumer vagy akkád eredetűek. 

Ennek előnyeit a nyelvtani szerkezetek, a szemi-ideografikus szóösszetételek és a hangzásbeli párhuzamok kiértékelésekor élvezhetjük;
Pl. [[L.558]]-nál amat csak fonetikai értékként szerepel 

(egyetlen olvasata GEMÉ amtu szolgálónő, rabszolganő), 

ugyanakkor a [[L.73]] TI.AMAT másodlagos ideogrammának is része.

'''TI.AMAT''' (sumer) és tâmtu (akkád) jelentése: tenger. 
Összetételként: TI (borda) + AMAT (úrnő), vagy TIL (élet) + AMAT (úrnő). 

Erről máris a bibliai „Éva” /a héber név jelentése: élet/ sumer előképe, '''NIN.TI''' (az élet vagy a borda úrnője) juthat eszünkbe! [[L.73]] fő fonetikai értéke ugyanis ti.

(Átmenetileg az '''index'''ként megjelenő számok '''alapméret'''ben láthatóak.)

''→‎ További [[jelmagyarázat]]''