Jelmagyarázat forrásának megtekintése


== A jelformák változása ==

A jelformák változását (az „ékesedést”) két dolog magyarázza:
egyrészt az alkalmazkodás a rendelkezésre álló hordozó anyag (az agyag) és az íróvessző tulajdonságaihoz, eredeztetethetjük, másrészt a lejegyzések gyorsításának szándéka.
Pl. a jelek 90 fokos „megdöntése” is az utóbbi célt (a gyorsabb lejegyzés lehetőségét) szolgálhatta. Kezdetben a jobbról balra haladó kolumnákat (a bekeretezett írásegységek alkotta oszlopokat) felülről lefelé olvasták.  A megdöntés után a sorokat – melyekben a jelek 90 fokkal balra döntve szerepelnek – már balról jobbra írták.
A jelek összevonása ligatúrává, illetve a nyomaték hangsúlyozása (a lényegi gondolat megerősítése, Labat szóhasználatában a „gunu”) is ebbe a gondolatkörbe tartozik. 
Ezen folyamat végeredménye, hogy a kezdeti rajz(olat)ok az „egyszerűsítés” eredményeként végül felismerhetetlenné váltak, „csupán” eltérő geometriai formákká alakultak.  
A ’jelváltozás’ folyamatát jól szemlélteti a [[L.309]] jelzet:

[[Fájl:L.309 teljes.jpg|jobbra|700px|bélyeg|Jelváltozás folyamata: képjelből ékjel ([[L.309]])]]
'''[[L.309]]'''
:* fonetikai értékei: dug, lud
:* sumer olvasata: DUG, 
:* akkád olvasata: karpatu,
:* magyar jelentése: váza, edény


Az ősi képjel alatti 1-es szám az uruki időszakra utal 
(Labat epigráfiai kézikönyvében a 2-es szám a Dzsemdet-Naszr korszakot, a 3-as pedig az archaikus uri korszakot jelzi – pontosabb kormeghatározás nélkül).



Az agyag melletti másik „maradandó” íráshordozó – a kő – Mezopotámiában ritkaságnak számított.  Megmunkálása, felhasználása írások rögzítésére másféle technikát igényel(t). 
Az egyiptomiak a kő mellett a könnyebben írható pergament használták – az utóbbi azonban kevésbé időálló, mint a kő vagy az égetett agyag.
„Nem szabad megfeledkezni róla, hogy az agyagra rögzített ékírás folyóírás (kézírás), így az írnokok eltérő „keze vonása” miatt a jelalakok ritkán azonosak” – írja Labat.

== Példák a jelösszevonásra (ligatúra-képzésre) ==
{|style="border-style: none;" align="right"
|-
|valign="top"|[[Fájl:L.556 k.jpg|140px|bélyeg|jobbra|'''L.556''' képjelek - úrnő NIN]]   
|valign="top"|[[Fájl:L.554 k.jpg|140px|bélyeg|jobbra|'''L.554''' képjelek - nő MI<sub>2</sub>]]  =
|valign="top"|[[Fájl:L.536 k.jpg|140px|bélyeg|jobbra|'''L.536''' képjelek - ruha TUG<sub>2</sub>]]  +
|}
'''1. A képjelek világában:''' 
:[[L.556]]	     = 	[[L.554]]		+ [[L.536]]
:úrnő NIN	= nő MI<sub>2</sub>	+	ruha TUG<sub>2</sub>

Deimel szerint a „ruhába öltözött nő” az uralkodónőre utal (a TUG<sub>2</sub> közép-babiloni ékjelformája pontosan illeszkedik a MI<sub>2</sub>, GEME, SZAL olvasatú ékjelhez s belőlük alakult ki a [[L.556]] ékjel).

[[L.556]] ékjele azonban más elemekből is összerakható: 

:[[L.556]] NIN [[Fájl:L.556 e.jpg|30px]] = [[L.554]] SZAL [[Fájl:L.554 e.jpg|30px]] és [[L.55]] LA [[Fájl:L.55 e.jpg|30px]](jelentése: női + bőség), vagy
:[[L.556]] NIN [[Fájl:L.556 e.jpg|30px]] = [[L.554]] SZAL [[Fájl:L.554 e.jpg|30px]] és [[L.342]] MA [[Fájl:L.342 e.jpg|30px]](jelentése: női + ország, név) 

Jelentésében ezek is visszaadják az úrnő fogalmát („gazdag, bőségben élő nő/asszony”, illetve „az ország asszonya, nev/ezet/es nő”).



{|style="border-style: none;" align="right"
|-
|valign="top"|[[Fájl:L.36 k.jpg|140px|bélyeg|jobbra|'''L.36''' képjelek - eszik]]   
|valign="top"|[[Fájl:L.15 k.jpg|140px|bélyeg|jobbra|'''L.15''' képjelek - száj]]  =
|valign="top"|[[Fájl:L.597 k.jpg|140px|bélyeg|jobbra|'''L.597''' képjelek - kenyér]]  +
|}
'''2. A képjelek és az ékjelek körében egyaránt:'''
 		
:[[L.36]] [[Fájl:L.36 e.jpg|70px]]= [[L.15]] [[Fájl:L.15 e.jpg|60px]]	+ [[L.597]] [[Fájl:L.597 e.jpg|30px]]
:eszik =	száj 	+ kenyér 



:[[L.35]] [[Fájl:L.35 e2.jpg|70px]]= [[L.15]] [[Fájl:L.15 e.jpg|60px]] 	+ [[L.579]] [[Fájl:L.579 e.jpg|30px]]
:iszik	=	száj	+ víz

== Rövidítések, jelölések ==


'''NAGYBETŰ'''vel írt szavak: sumer olvasat. (megjegyzés: Labat-tól eltérően Deimel a bizonytalan olvasatok jelölésére használja)

'''Kisbetűvel''' írt szavak: akkád olvasat (Labat szó- és jeltárában aláhúzás is jelöli)

'''Indexek'''	A=A<sub>1</sub>, Á= A<sub>2</sub>, (À=)A<sub>3</sub>-tól a jobb alsó index jelzi (a homofonokat Deimel és Labat alkalmazásuk gyakorisága szerint állítja sorba)

{| class="wikitable"
|-
! rövidítés
! megnevezés
|-
|Pa. B.		
|Pantheon Babylonicum (az istenségek lexikona)
|-
|Pl. B.		
|Planetarium Babylonicum (a csillagok, csillagképek lexikona)
|-
|Cs.		
|csillag
|-
|Csk.		
|csillagkép
|-
|L.		
|Labat szó- és jeltára
|-
|D.		
|Deimel Teljes Ideogramma-gyűjteménye (Sumer Lexikon II, 1-4. kötet)
|-
|DET		
|determinatívum (szócsoport-meghatározó)
|-
|FON		
|hangtani (fonetikai) kiegészítő
|-
| –		
|a forrásmunkában nem szerepel adat
|-
|cf. no …	
|	vö. (vesd össze) a … számú jellel
|-
|}


== Labat szótárának speciális jelölései ==

A feliratokban a szavak és a mondatok nincsenek elválasztva egymástól, azonban a soroknak fontos szerep jutott: kezdetben a szavak nem nyúltak át a következő sorba (oszlopba) és egy sor (oszlop) teljes gondolatot képviselt. 
Hosszú szó esetén megengedett volt, hogy az a következő sorban (oszlopban) folytatódjék. Rövid kifejezések esetén a sor közepén hagytak üres helyet, az utolsó jel a sor (oszlop) végére került.
Minden 10. sort megjelölték a [[L.411]] jellel, melynek jelentése: 10 (bizonyára azért, hogy az írnok véletlenül ne ugorjon át vagy hagyjon ki sort/sorokat).
A táblák alján (időnként hátoldalán) gyakran található az okmány kibocsátására (vagy a mű kiadására) vonatkozó adat, az ún. kolofon. Mellette a következő tábla első sora is megtalálható. Az utolsó táblánál ezt a vége (ZAG-TIL-LA-BI-ŠE<sub>3</sub>) helyettesíti.

:* [[L.480]] [[Fájl:L.480_e2.jpg|15px]] a vesszőnek feleltethető meg,
:* [[L.362]] [[Fájl:L.362_e.jpg|15px]] vagy [[L.378]] [[Fájl:L.378_e.jpg|15px]] a szót választja el a magyarázatától,
:* [[L.363]] [[Fájl:L.363_e.jpg|15px]] jelzi a gondolat végét. (Megj.: a [[L.363]] jelzetnél „az ismétlés vagy elválasztás jele” magyarázat  szerepel.)
:* A ditto (ugyanaz) jele: [[L.570]]  , ritkábban [[L.363]]  .
:* A törlést a [[L.363]] jel megkétszerezése [[Fájl:L.363_e.jpg|15px]][[Fájl:L.363_e.jpg|15px]] jelzi.
A nem szabályszerű dokumentumokban a paragrafusokat, fejezeteket, versszakokat egy függőleges vonal választja el.
Ha a szöveg hiányos (törés következtében), akkor azt az írnok a hi-pí ('''hi-pí''' eš-šu) megjegyzéssel jelezte.

== Indexelés ==

Az indexelés az azonos hangzású(nak leírt), de eltérő jelentésű kifejezések (homonimák) írásbeli megkülönböztetését teszi lehetővé. Thureau-Dangin rendszere a sumer és az akkád kifejezésekre egyaránt vonatkozik. Ez a homofonokat a szövegben való alkalmazásuk gyakorisága szerint állítja sorrendbe. 
:* A leggyakrabban előforduló homofonoknál nem szerepel index (az 1-es indexet nem írjuk ki). 

:* A 2-es indexet jobbra dőlő vonás (/) jelöli. 

:* A 3-as indexet a francia nyelvész balra dőlő vonással (pl. À) jelölte, azonban a könnyebb számítógépes kezelhetőség miatt kisszótárunkban már kiírjuk (pl. A<sub>3</sub>). 

:* A 4-estől kezdődően az indexet a jel jobb alsó sarkához írt szám jelzi.

A többszótagú homofonok esetében az indexelés az utolsó magánhangzónál kezdődik. Pl. a kétszótagúaknál a következő indexelt sorozat adódik (a 3-as indexet a számítógépes kezelhetőség miatt kiírtuk, azonban Labat szó-és jeltárában azt az U fölött egy balra dőlő vonás – Ù –  jelöli):

:* 1-es: UMUN, 
:* 2-es: UMÚN, 
:* 3-as: UMUN<sub>3</sub>, 
:* 4-es: ÚMUN, 
:* 5-ös: UMUN<sub>5</sub>,
:* 6-os: UMUN<sub>6</sub>
stb.

Labat a szó- és jeltárának 41. oldalán a jelek használatának helyére és idejére, valamint a szövegtípusra utaló jelzéseket sorolja fel. Kisszótárunk ezeket nem tartalmazza, mivel Deimel négykötetes szótárában ''(Šumerisches Lexikon, Teil II., Roma, 1928)'' minden jelről és olvasatról Labat szó- és jeltáránál sokkal részletesebb leírás található, mely az előfordulásokat is pontosan feltünteti.


== Az összetett kifejezések írásmódja ==

Az összetett (több jellel leírt) kifejezések esetében a sumer olvasatoknál pont választja el az egyes jelek hangértékeit (pl. DILI.PÁT). 
Labatnál szó- és jeltárában az előbbieket kötőjel választja el: DILI-PÁT. 

A Labat-szótárral való könnyebb összevethetőség kedvéért a sumer olvasatok és a magyar fordítás oszlopokban megtartottam a kötőjeles változatokat, azonban itt hívom fel a figyelmet, hogy a kötőjeles írásmódot az akkád (asszír-babiloni) olvasatoknál szokás alkalmazni.