„Kisszótár és jeltár” változatai közötti eltérés
A sumer-magyar-akkad wikiből
| 9. sor: | 9. sor: | ||
* az akkád olvasatok; | * az akkád olvasatok; | ||
* a jelentések (franciából és németből magyarra fordítva) | * a jelentések (franciából és németből magyarra fordítva) | ||
| − | és a kapcsolódások más szótárak anyagaihoz. | + | és a kapcsolódások más szótárak anyagaihoz.<sup>3</sup> |
Mindezek jól áttekinthető, táblázatos formában kerülnek bemutatásra. | Mindezek jól áttekinthető, táblázatos formában kerülnek bemutatásra. | ||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
használata nélkülözhetetlen, mivel ott a szavakat leíró összes jelelemnek nemcsak hangértéke, hanem ékjele is pontosan fel van tüntetve. Az ékjelek pedig egyértelműen hozzárendelhetők az ősi, illetve klasszikus sumer képjelekhez (őket Labat epigráfiai kézikönyvének 1. és 2. oszlopa tartalmazza). Így remélhető. hogy szó- és jeltárunk a sumer írásokat kutatók munkáját nagymértékben tudja segíteni. | használata nélkülözhetetlen, mivel ott a szavakat leíró összes jelelemnek nemcsak hangértéke, hanem ékjele is pontosan fel van tüntetve. Az ékjelek pedig egyértelműen hozzárendelhetők az ősi, illetve klasszikus sumer képjelekhez (őket Labat epigráfiai kézikönyvének 1. és 2. oszlopa tartalmazza). Így remélhető. hogy szó- és jeltárunk a sumer írásokat kutatók munkáját nagymértékben tudja segíteni. | ||
Mivel az akkádok a sumeroktól vették át az írás jelkészletét, ezért külön vizsgálatot igényel a felirat nyelvének felismerése. | Mivel az akkádok a sumeroktól vették át az írás jelkészletét, ezért külön vizsgálatot igényel a felirat nyelvének felismerése. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | Különösen nehéz helyzetbe kerül a kutató, ha '''Assurbanipal''' könyvtárából előkerült, újasszír ékjelekkel átmásolt régebbi szövegeket vizsgál. A jelkészlet Kr. e. 7. századi, azonban az eredeti (átmásolt, sumer nyelvű) felirat lehet akár 2000 évvel idősebb is. | ||
| + | Hosszabb szövegek esetén az előforduló földrajzi, uralkodó- és istenségnevek, a képet is tartalmazó pecséthengereken, agyagtáblákon pedig a kép és a felirat egybehangolása segíthetnek a kor és a nyelv pontosabb behatárolásában. | ||
| + | |||
| + | Az egyértelmű végeredmény így sem garantált – jelzi ezt, hogy néhány esetben a kutatók véleménye már a '''felirat nyelvének meghatározásában is eltér.''' | ||
| + | A jeltáblázatok Labat szó- és jeltárának minden képjel-elemét (1. és 2. oszlopban található ősi és klasszikus sumer jelformákat) és – a 12 oldalas jelösszesítő táblázat kivételével ― az ékjeleket tartalmazzák, hozzájuk egyetlen hipotetikus kiegészítés sem járul, így azok megbízhatósága megegyezik Labat szó- és jeltárának jeleiével. | ||
| + | Labat szó- és jeltárában az összetett (több jelből álló) kifejezések esetében csak egy jel (az első) szerepel. A további jelekre az olvasatoknál szereplő indexek utalnak. | ||
| + | |||
| 34. sor: | 43. sor: | ||
<sup>2</sup> A meglévő '''polifónia''' és a '''homofónia''' miatt egy jelhez több hangérték társul, illetve egy adott hangértékhez több, egymástól gyökeresen eltérő jelentés tartozik. Szótárunkból – mely a Labat-szótár ömlesztett szócikkeit külön-külön sorokba rendezi – az is megállapítható, hogy az egyes fonetikai (hangtani) értékek sumer vagy akkád eredetűek. Ennek előnyeit a nyelvtani szerkezetek, a szemi-ideografikus szóösszetételek és a hangzásbeli párhuzamok kiértékelésekor élvezhetjük; | <sup>2</sup> A meglévő '''polifónia''' és a '''homofónia''' miatt egy jelhez több hangérték társul, illetve egy adott hangértékhez több, egymástól gyökeresen eltérő jelentés tartozik. Szótárunkból – mely a Labat-szótár ömlesztett szócikkeit külön-külön sorokba rendezi – az is megállapítható, hogy az egyes fonetikai (hangtani) értékek sumer vagy akkád eredetűek. Ennek előnyeit a nyelvtani szerkezetek, a szemi-ideografikus szóösszetételek és a hangzásbeli párhuzamok kiértékelésekor élvezhetjük; | ||
Pl. [[L.558]]-nál amat csak fonetikai értékként szerepel (egyetlen olvasata GEMÉ amtu szolgálónő, rabszolganő), ugyanakkor a [[L.73]] TI.AMAT másodlagos ideogrammának is része. TI.AMAT (sumer) és tâmtu (akkád) jelentése: tenger. Összetételként: TI (borda) + AMAT (úrnő), vagy TIL (élet) + AMAT (úrnő). Erről márris a bibliai „Éva” /a héber név jelentése: élet/ sumer előképe, NIN.TI (az élet vagy a borda úrnője) juthat eszünkbe! [[L.73]] fő fonetikai értéke ugyanis ti. | Pl. [[L.558]]-nál amat csak fonetikai értékként szerepel (egyetlen olvasata GEMÉ amtu szolgálónő, rabszolganő), ugyanakkor a [[L.73]] TI.AMAT másodlagos ideogrammának is része. TI.AMAT (sumer) és tâmtu (akkád) jelentése: tenger. Összetételként: TI (borda) + AMAT (úrnő), vagy TIL (élet) + AMAT (úrnő). Erről márris a bibliai „Éva” /a héber név jelentése: élet/ sumer előképe, NIN.TI (az élet vagy a borda úrnője) juthat eszünkbe! [[L.73]] fő fonetikai értéke ugyanis ti. | ||
| + | |||
| + | <sup>3</sup>Deimel szótáraihoz, köztük a mezopotámiai csillagneveket felsoroló Planetarium Babylonicum, illetve az istenségneveket tartalmazó Pantheon Babylonicum címszavaihoz | ||
